Simonik Péter könyvbemutatója Tatán
2024. február 19-én a tatai volt Piarista Rendházban bemutatták a „Legyen lelke Isten árnyékában”. A tatai zsidó temető története és 18-21. századi sírkövei címmel megjelent e-könyvet, amelynek egyik szerkesztője, több tanulmány szerzője, valamint a kötet alapjául szolgáló 2021-2023 között lezajlott, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a MAZSIHISZ, valamint Tata Város Önkormányzata által támogatott kutatási projekt szakmai vezetője Dr. Simonik Péter, tanszékünk egyetemi docense volt.
„Legyen lelke Isten árnyékában” – bemutatták a tatai zsidótemető történetét és sírköveit ismertető e-könyvet
https://tata.hu/legyen-lelke-isten-arnyekaban-bemutattak-a-tatai-zsidotemeto-tortenetet-es-sirkoveit-ismerteto-e-konyvet/
„Legyen lelke Isten árnyékában” címmel rendezték meg a tatai zsidó temető történetét és 18-21. századi sírköveit ismertető e-könyv bemutatóját február 19-én a Piarista Rendházban.
A tatai zsidó temető hazánk egyik legrégebbi, máig is működő sírkertje, amelyet a 18. század közepén alapítottak a tatai és a környező települések izraelita felekezetű lakosai. A magyarországi zsidó temetők közül itt található a legtöbb 18. században keletkezett síremlék, valamint az ország legrégebbi (1740), még eredeti helyén álló sírköve is. A tatai zsidó temető és 18.–20. századi sírköveinek tudományos vizsgálata című, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány pályázati támogatásával lezajlott projekt a temető és annak síremlékei vallás-, hely-, művelődés-, társadalom- és művészettörténeti értékeinek tudományos igényű feltárására, megörökítésére és közzétételére vállalkozott, szakértők bevonásával.
2022-ben a témában egy konferenciát rendeztek Tatán, majd tavaly egy sajtótájékoztatón számoltak be a projektről. Az eseményen elhangzott, hogy városunk máig épségben meglévő és működő izraelita temetője az egykor itt élt zsidó lakosság nagy számára és jelentőségére utal, hiszen itt élt a régi Komárom vármegye legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. A temetőt a 18. század óta használják, így a helyi zsidóság mintegy 250 éves története rekonstruálható a síremlékekből. A projekt során nem csupán a 18. századi, hanem a temető összes sírkövét sorra vették. A témával kapcsolatban viszonylag kevés információ maradt fent, bár több helytörténeti munka is foglalkozott vele korábban, a kutatás nyomán azonban mára egy egészen átfogó, részletes képet kapunk a helyszín történetéről, a síremlékekről, az ott eltemetettekről. A Városházán Simonik Péter, a Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék oktatója még a tavalyi konferencián tájékoztatott arról, hogy a projekt céljai között szerepelt a temető történetének feldolgozása, Goldberger Izidor 1922-ben kiadott kötetének fordítása, a sírfeliratok leírása, adatainak rögzítése, valamint az elhunytakra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések kigyűjtése.
A könyvbemutatón Michl József, Tata polgármester köszönetet mondott a Goldberger Alapítványnak, a kutatás minden résztvevőjének és támogatójának valamint a könyv szerzőinek. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban végzett tudományos munka egy teljesen új oldaláról ismerteti meg velünk a temetőt, s ezzel segít megértenünk annak titkait is, azokat az üzeneteket, melyeket a sírfeliratok közvetítenek számunkra.
A projekt tervezése 2021-ben kezdődött, a Goldberger Alapítvány még abban az évben felvette a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal, és egyeztettek az önkormányzattal is, a város pedig felvállalta a projekt koordinálását. 2021 végén létrejött a négy fős szakmai munkacsoport, melynek tagja Dr. Balogh István, Simonik Péter, Mislovics Erzsébet és Kerti Katalin. 2022-ben nyújtották be a pályázatot, amellyel támogatást nyertek és megkezdődhetett a munka a gyakorlatban is. A kutatás végeredményeként 88 féle adatot rögzítettek 1841 emberről.
A február 19-én bemutatott e-könyv négy részből áll. Az első tanulmány szerzője, Dr. Simonik Péter (SZE, Győr) a tatai zsidó temető történetét és működési sajátosságait foglalja össze, a sírkert létesítésétől egészen napjainkig. A második fejezetben Dr. Mislovics Erzsébet (SZTE, Szeged) és Dr. Balogh István (OR-ZSE, Budapest) munkájában, a sírkertben található 18. századi héber nyelvű sírfeliratok Dr. Goldberger Izidor főrabbi által 1922-ben készített teljes szövegű leiratait olvashatjuk a magyar nyelvű fordítással együtt. A kötetben jelennek meg először a szerzőpáros által a kutatás során fellelt további 18. századi sírfeliratok leiratai, valamint azok fordításai és tudományos elemzése. A következő tanulmány Kerti Katalin és Dr. Simonik Péter munkája, a helyi társadalmi és gazdasági életben jelentős szerepet játszó, és a temetőben nyugvó személyek egy részének családtörténetébe nyújt betekintést, ezzel is jelezve a sírfeliratok adatainak feldolgozásában rejlő további lehetőségeket. A kötetet a projekt keretében beazonosított, és bizonyíthatóan a temetőben nyugvó 1841 személy legfontosabb adatait tartalmazó adattár zárja.
A Piarista Rendházban megrendezett eseményen Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány kurátora beszélt az alapítvány munkájáról és a projekt történetéről, ezt követően szakmai előadásokat hallhattak az érdeklődők többek között a temetőkutatások tudományos értékéről, valamint a projekt céljáról és eredményeiről.
A „Legyen lelke Isten árnyékában” című könyv bemutatóját az interneten is követhették az érdeklődők, az e-könyv és mellékletei ingyenesen letölthetőek az alábbi linkről, illetve a csatolt mellékletből.