Az előadások absztraktjai az alábbiak voltak: 

Prof. Dr. Nagy Ádám 
Excenter Kutató- és Fejlesztőközpont
Alfa, Béta, Covid, Klíma - és még hány nem létező generáció
Elsősorban a fiatalok, de valamennyiünk élete sokkal bonyolultabb annál, minthogy azonnal, szinte automatikusan ráöntsük a mindenre is jó generáció-szószt. A – módszertanilag bár ingatag lábakon álló, de elterjedt – generációs logika latinbetűs elemei (X, Y, Z) követnek egyfajta konszenzusközeli értelmezést, de se szeri-se száma azoknak a kiterjesztő értelmezéseknek, amelyek fogalomalkotását
vajmi kevés adat támasztja alá: alfa-generáció, covid-generáció, béta-generáció, klíma-generáció és még sorolhatnánk. Az előadás arról igyekszik korántsem teljes képet adni, hogy a generációs logika, ha érvényes is, kutatói és szakértő használói rendszeresen túlterjeszkednek érvényességi körén.

Kulcsszavak: generációk, alfa-generáció, béta-generáció, covid-generáció, klíma-generáció

Oszter Bettina – Böcz Tamara Zsuzsanna

Széchenyi István Egyetem
Helyi társadalmi dimenziók vizsgálata Győr városában: Kötődés, elégedettség és perspektíva kvalitatív megközelítésben
A tanulmány célja Bőhm Antal helyi társadalmi dimenziókra vonatkozó elméleti keretének empirikus vizsgálata Győr városának kontextusában. A kutatás középpontjában három egyéni szintű dimenzió – kötődés, elégedettség, valamint perspektíva – állnak. Az adatfelvétel során alkalmazott mintavételi eljárás a kvótás és a hólabda-módszer kombinációján alapul. Jelen tanulmány a kvalitatív kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be. A vizsgálat főbb kutatási kérdései a következők: milyen tényezők járulnak hozzá azoknak a győri lakosoknak a helyi kötődéséhez, akik legalább tíz éve élnek a városban; mely aspektusokkal elégedettek különösen; milyen hiányosságokat érzékelnek; valamint milyen jövőbeli terveket fogalmaznak meg a városban maradás, illetve az esetleges elköltözés tekintetében.

Kulcsszavak: győri lakosság, kötődés, elégedettség, perspektíva, kvalitatív módszertan

Dr. Nárai Márta
Széchenyi István Egyetem
Pro bono önkéntesség – a magas szintű szaktudás, a társadalmi érzékenység és az elkötelezettség
kapcsolódása
Az előadás célja a pro bono önkéntesség elméleti keretrendszerének és gyakorlati alkalmazási területeinek bemutatása. Nemzetközi szinten az elmúlt két-három évtizedben a pro bono terjedése figyelhető meg és a jogi terület mellett, ahol Európa-szerte komoly hagyományai vannak, más szakterületeken is megjelenik, illetve jellemzővé válik. Sőt megfogalmazódnak szakmai ajánlások és
protokollok, valamint megfigyelhető a pro bono önkéntesség integrálása a felsőoktatásba, ami a leendő szakemberek pro bonóval kapcsolatos tudatosságát növelheti, szakmai identitásukba beépítve azt. Az elmúlt 10-15 évben hazánkban is kezd teret nyerni, számos cég építi be CSR- vagy ESGtevékenységei körébe, de vállalati kereteken kívül magánszemélyek is nyújtanak ingyenesen magas
szintű szakmai szolgáltatásokat.

Kulcsszavak: pro bono, szakmai önkéntesség, szaktudás, társadalmi érték, CSR

Rostáné Dr. Riez Andrea
Veszprémi Érseki Főiskola
Renovare semper – a megújulás állandó lehetőség
A tanulmány célja annak vizsgálata, miként támogatja a reflektivitás a segítő szakember professzionális megújulását és arra keresi a választ, hogy a reflexív folyamat hogyan válhat egyszerre úttá és eszközzé a segítő szakember számára az önismeret elmélyítésére, a szakmai identitás formálására és a mindennapi praxis minőségének fejlesztésére. A tudatos szakmai önreflexió a tudás elmélyítését, a
szakmai értékek fókuszban tartását és a folyamatos megújulást segíti elő. Szupervíziós munka keretében adott visszajelzések elemzései alapján megállapíthatjuk, hogy az önreflexió kulcsfontosságú a szakember megújulási képességének fenntartásában, kongruens szerepének betöltésében, hatékony munkavégzésében és a kiégés megelőzésében.

Kulcsszavak: szakmai eszköztár, megújulás, reflektivitás

Dr. Bugovics Zoltán
Széchenyi István Egyetem
A tanyavilág társadalmi aspektusai
A homokhátság eltérő társadalmi-gazdasági és mezőgazdasági jellemzőkkel bíró településeit mutatja be kvalitatív eszközökkel ez az előadás, amely kitér a tanyagondnoki szolgálat tevékenységére, az éghajlatváltozás következményeire és a mezőgazdaság kihívásaira egyaránt. A homokhátság tanyáinak jellegzetessége a külső szemlélő számára magából a homokhátság dimbes-dombos, kevésbé tipikusan alföldi látványából származik, illetve abból a másik földrajzi adottságból, hogy az elnevezéséből adódóan homokos, szikes talaj tárul a szemünk elé. A tanyák életben maradását a gazdasági funkcióváltás és a vízgazdálkodás jelentheti. Társadalmi szempontból a vizsgálat a hagyományos tanyasi funkciók átalakulását, olykor megszűnését, illetve újak megjelenését vázolja fel.

Kulcsszavak: tanya, gazdaság, társadalom, mezőgazdaság

Kónya Máté
Széchenyi István Egyetem
„Hidakat építünk, alakítjuk a jövőt”
Az első Magyar–Német Ifjúsági Parlament 2025 novemberében Budapesten kerül megrendezésre, a fiatalok részvételén, a kapcsolatépítésen és a közös tudástér bővítésén alapulva, a „találkozások diplomáciájának” jegyében. A fiatalok öt tematikus bizottságban dolgoznak az előkészítő hét során: Oktatás, Mobilitás és Jövőperspektívák; Gazdaság, Fenntarthatóság és Innováció; Demokrácia és Részvétel; Külügyek; Ügyrend. Az Országház Felsőházi üléstermében lezajló plenáris ülés döntéseit a 10 fős Magyar–Német Ifjúsági Tanács juttatja el a két ország döntéshozóihoz. Az esemény célja, hogy hozzájáruljon a részvételi kultúra, az ifjúsági diplomácia és az interkulturális tanulás fejlődéséhez, példát mutatva abban, miképp alakítja a ma fiatalsága Európa jövőjét.

Kulcsszavak: ifjúsági diplomácia, kapcsolatépítés, jövőformálás, fiatalok