Jakus László a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület elnöke szerint hihetetlenül fontos, hogy minél többen megválaszolják a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdést. – Nyolcszázezer-egymillió főre tehető Magyarországon a cigányság, a népszámlálási adatok mégis sokkal kevesebbet mutatnak.

Az egyesülettel próbálják meggyőzni őket arról hogy a szóbeszédek alaptalanok, a statisztikák nem nevesíthetőek, ellenben választ adni sokat segít. – Így tudják felmérni – akár területi szinten – hogy a felzárkózás politika és különféle szakmai programok hová koncertáljanak. Ha az adataink torzak, ne csodálkozzon senki ha torzak azok a programok, amik a romák megsegítését célozzák. Minden kezdeményezés a KSH népszámlálás adatain alapszik.

Az informálásban Jakus László a cigány önkormányzatok és civil szervezetek segítségét kéri, az informálásban és bátorításban. – Arra is kérjük őket, hogy azoknak a romáknak, akiknek nincs biztosítsanak helyet, eszközt és internet hozzáférést, hogy ki tudják tölteni a kérdőívet. Ebben a formában bátrabban vállalják a nemzeti hovatartozásukat.

Az online kitöltésre nyereményjátékkal is szeretne buzdítani a KSH, a kitöltők között napi 5 darab százezer forint értékű vásárlási utalványt sorsolnak ki.

Márkus Mihály, a református egyházmegye esperese szerint minden felekezetnek érdeke látni azt, hogy kik számítanak rá ás kikkel számolhat. – Fontosnak tartom, hogy a hozzánk tartozóknak a lélekszámát közelítőbben megtudjuk. Ez persze csak számadat, de mögötte testvéreink állnak. A számok feljogosíthatnak minket arra, hogy egy-egy területen elkezdjük keresni őket és közösséget építsünk. A tengeren bólyát tesznek oda, ahol valamilyen kincset találtak meg. Nekünk ilyen jelzés lehet a népszámlálás, hogy hol a kincs, kiket kellene megtalálnunk.

Egyházvezetőként látja, hogy az utolsó népszámlálás óta hihetetlen mértékű belső migráció történt az országban, amire az egyház is szeretne reagálni. – A csornai járásban például nincsen református templom. Ha valaki templomba, istentiszteletre szeretne menni, Sopronban vagy Győrben talál legközelebb. Ha kiderülne, hogy van a városban ezer magát reformátusnak valló, akkor ott indokolt erősebb jelenléttel hívogatnunk és keresnünk őket, biztosítani a hitoktatást, vagy akár templomot, közösségi teret építeni.

Természetesen a népszámlálás nem alkalmas arra, hogy az elköteleződés mértékéről is képet adjon, nem kérdez a templom látogatás gyakoriságáról, egyházadó fizetéséről, vagy keresztelésről, de így is értékes szociológiai információkhoz juttathatja az egyházakat. Ahogy korábbi interjúnkban Dr. Veres András megyéspüpök is kifejtette, hitvallási lehetőség a népszámlálás.

– 20 éve tevékenykedem mozgássérültek kapcsán – mondja Pécsi Gertrúd, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék munkatársa az Apáczai Karon. – Ha jeleztem egy problémát, például hogy egy közintézményben nincs lift, az első kérdés az hogy azt hányan használnák. Ha rajtam kívül alig, akkor nem mozgósítanak pénzt erre.

Azt mondja a legtöbb pályázat és támogatás útja is úgy indul, hogy felmérik az érintettek számát. – Senki nem szereti felvállalni a gyengeségét ezért arról se szívesen nyilatkoznak ha bármilyen egészségi problémával, vagy fogyatékossággal él. Van ami látszik egyből látszik egy állásinterjún, de van, amiről az illető dönt, hogy félvállalja-e, vagy nem. Más segítséget igényel egy mozgászservi probléma, mint egy cukorbetegség, vagy egy agyvérzés utáni állapot.

Az akadálymentesítés területén számolhatnak a mozgássérültek erősítésként a babakocsis kismamákra, de ennél sokkal szélesebb körű segítséget és támogatást igényel a társadalomnak ez a rétege. – Egy kismama csak egy-másfél évig érintett, és ha nagyon muszáj összecsukja, felveszi a babakocsit. Mi ezt nem tehetjük meg. Nagyon nem rendelkezünk adatokkal arról hogy a különböző fogyatékossággal élő típusok közül mennyien is vannak. Azt gondolom, hogy a népszámláláskor fontos nyilatkoznunk arról ha fogyatékossággal élők vagyunk vagy egészségkárosodásunk van. Így tudnak szociálpolitikai területen különböző ellátásokról gondoskodni, elkülöníteni azt a költségvetésben, így tudnak gyógyászati segédeszközök területén is számolni, azzal, hogy mire van szükség.

A jövőt azonban nem csak a válaszadásainkkal formálhatjuk. Több településen továbbra is várják számláló biztosok jelentkezését az önkormányzatok.

– A népszámlálás Magyarországon 1870 óta tízévente történik, és a kérdések sem nagyon változtak – kezdte dr. Tóth Péter. – Mára van egy 150 évre visszavezethető adatbázisunk, amely számos kutatásnak és döntéshozatalnak szolgál alapjául. 

– Mire használható ez az adatbázis? 

– Ezek az adatok az állam működésének a legfontosabb információforrásai. A következő évek döntései erre épülnek – hangsúlyozta.
– A népszámláláson beérkező adatokat használják a jövőben a fejlesztésekhez, a stratégiákhoz és a közigazgatás megszervezéséhez – hangsúlyozta Tóth Péter szociológus, egyetemi docens. 

– Az egyik legfontosabb adat, hogy hányan vagyunk jelen pillanatban Magyarországon. A népszámlálás pontos képet ad erről országosan a települések szintjén, illetve a nagyvárosok esetében településrészenként is. 

– Ezek miért nem derülnek ki a lakcímnyilvántartásból? 

– Azért, mert az emberek költöznek, és vagy bejelentik az új lakóhelyüket, vagy nem. Arról például nincs adatunk, aki elköltözik Magyarországról és külföldön hal meg. De nincs információnk azokról a külföldiekről sem, akik beköltöznek, de nincsenek bejelentve. 

– Miért fontos azt tudni, hol élnek az emberek? 

– Minden településnek van egy állandó népessége (ezt tartalmazza a lakcím adatbázis), és egy lakónépessége. Ez utóbbi az, amit a népszámlálásból lehet megtudni. Beletartoznak a legalább 3 hónapja életvitelszerűen itt élő külföldiek, az egy évnél rövidebb ideig külföldön tartózkodó magyar állampolgárok és a hajléktalanok is. Az állandó népesség a bejelentett lakcímek szerinti adat, a lakónépesség pedig azokat takarja, akik munka, tanulás vagy egyéb ok miatt költöztek egy adott helyre, de nem jelentették be azt lakóhelyüknek. Nagyon érdekes számadat lesz, hogy hányan vannak bejelentve, és hány embert találnak még meg pluszban. Mosonmagyaróvárnál például mindig nagy kérdés, hogy ott a munkásszállókon hány ember él. De például a Széchenyi Egyetem kollégiumait is végig fogják járni a biztosok, és az ott lakókat is megszámolják.

– Mi olvasható ki a népszámlálás adataiból? 
– Olyan összefüggések derülhetnek ki a felmérésből, mint például, hogy a csok-­támogatásoknak milyen hatása van. Hol van több bővítés vagy építés. Ezeket a jövőbeni stratégiák kidolgozásához tudják felhasználni. Egy másik nagyon fontos kérdéskör a vizsgálat szempontjából, amikor máshol lakik és máshol van a munkahelye valakinek. Az ingázásra vonatkozóan csak a népszámlálás adataiból vannak információink. Ezért kell tudni a lakóhely mellett azt is, hogy hol dolgoznak az emberek. Ez fontos adat több szempontól: hatással van az infrastruktúra, a tömegközlekedés fejlesztésére. A munkanélküliségre vonatkozóan is számos következtetés vonható le. Sok álláskereső miután kikerül rendszerből, nem jelenik meg a statisztikában. A népszámlálásból kiderül, hogy mennyien vannak azok, akiknek nincs munkájuk, de nem is álláskeresők.

– Mire használhatók az összegyűjtött adatok? 
– Gyakorlatilag az összes fejlesztési dokumentum, amelynek része valamilyen helyzetelemzés, a népszámlálási adatokból indul ki. Miért? Mert települési és városrészi szinteken teszi elérhetővé ezeket. Például ha a városnak van egy integrált településfejlesztési stratégiája, akkor azt városrészi szinten kell elkészíteni. Ehhez tudni kell, hogy az adott városrészben hányan laknak, milyen a korosztályi megoszlás. Nem mindegy, hogy elöregedő, vagy fiatalodó városrészről beszélünk. Számít az épületek kora, állapota, a lakások komfortfokozata. Ezeket figyelembe véve lehet kijelölni a fejlesztéseket. Ehhez az elemzésekhez a népszámlálási adatok adják a kiindulási alapot.

 

Fotó: r. Á.