Kisalföld cikk Csizmadia Zoltánnal Győr egészségfejlesztési tervéről
A Kisalföld hétvégi K2 kiadványában Barki Andrea beszélgetett Dr. Csizmadia Zoltánnal az elkészült Győri egészségfejlesztési terv részleteiről.
A cikk elérhető az alábbi linken:
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2022/02/elkeszult-gyor-egeszsegfejlesztesi-terve-a-hattertanulmany-a-szechenyi-egyetemen-keszult
Elkészült Győr egészségfejlesztési terve - A háttértanulmány a Széchenyi egyetemen készült
Elfogadta Győr képviselő-testülete a város 2022–2026-ra szóló egészségfejlesztési tervét, amely a WHO szakmai ajánlásainak figyelembevételével a városi egészségkép helyzetelemzésére épül. A tanulmányt kidolgozó munkacsoport szakmai vezetőjét, dr. Csizmadia Zoltánt, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük, milyen a város jelenlegi egészségi állapota.
– A győri önkormányzat 1989 óta vesz részt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kezdeményezett Egészséges Városok programban. E program fő célkitűzése a kezdetek óta változatlan: elősegíteni, hogy a városokban élők egészségének védelme a helyi döntéshozók figyelmének fókuszába kerüljön. A város egészségképe azért készül, hogy minél átfogóbb képet kapjunk az elmúlt 4–5 év folyamatairól, a város, az itt élő emberek jellemzőiről, amelyek kapcsolódnak az egészségi állapothoz. A fő kérdések a demográfiai folyamatok és az itt élő emberek egészségügyi állapota, de ezeket befolyásolja a gazdasági, természeti környezeti adottság, amelyben élünk. Emiatt foglalkozni kell a közlekedéssel, a köztisztasággal, a közbiztonsággal, a sportolással, életmóddal, életminőséggel is – kezdte válaszát a szakember, majd folytatta: – A város gazdasági fejlettsége, munkaerőpiaci lehetőségei miatt az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőek a demográfiai adatok, az egészségügyi intézményi ellátás.
Forrás: Csapó Balázs / Kisalföld
Az országos átlagnál jobbak az eredmények
A tanulmány megállapítja, hogy a város lakóinak száma folyamatosan emelkedik, viszont az állandó népesség enyhén csökkenő tendenciát mutat. Nagyon sok területen kedvezőbb képet kapunk az országos átlagnál. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 74,5, a nőknél 80 év a városban. Az aktív korú népesség viszont, ahogy az országban, úgy Győrben is folyamatosan csökken, így egyre nagyobb kihívást jelent az elöregedő társadalom. Ma már a népesség ötöde 60 év feletti Győrben és ez a tendencia tovább emelkedik. Az is egyértelműen látszik, hogy az országos átlaghoz képest a város lakosságának egészségi állapota, halálozási aránya, valamint az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális adottságai kedvezőbbek, ám a lakosság egészségi állapota Győrben is rosszabb az európai adatoknál. A kórházi kapacitások és szolgáltatások elérhetőségében szintén problémák látszódnak és a lakosság mentálhigiénés kultúrája, a prevencióval, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretei is fejlesztésre szorulnak.
Forrás: Nagy Gábor / Kisalföld
A legtöbb a keringési megbetegedés
– A betegségek megelőzése és az ellátórendszer fejlesztése miatt is fontos, hogy képünk legyen arról, milyen az emberek egészségi állapota. Melyek azok a betegségek, amelyek a legnagyobb valószínűséggel fordulnak elő?
– A leggyakoribb a keringési rendszer megbetegedése, aztán a magas vérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések, a csont-, izom-, kötőszöveti megbetegedések, az anyagcserezavarral kapcsolatos megbetegedések, valamint a cukorbetegség jön a sorban az előfordulás szerint. A morbiditási arányszám alapján is a keringési rendszer volt az első helyen, aztán a magas vérnyomás és a mozgásszervi megbetegedések. Összességében a városban az országos átlaghoz képest alacsonyabb a megbetegedési kockázat, a megbetegedési arányszám, alacsonyabb a halálozási valószínűség is. Az adatok kedvezőek, de mindig lehet javítani rajtuk – válaszolta dr. Csizmadia Zoltán.
Kérdések a polgárokhoz
A kutatásban használt lakossági kérdőív lehetőséget biztosított arra is, hogy az emberek véleményét is megkérdezzék, hogyan látják Győrt, mennyire elégedettek, mit hiányolnak. A válaszolók 80 százaléka az átlagos felett pontozta Győrt mint lakóhelyet, 3–5 százalék volt elégedetlen, a 15–17 százalékuk átlagosnak értékelte.
– A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek a legelégedetlenebbek a szakorvosi és a kórházi ellátással, ezt követte a tömegközlekedés, aztán a közterületek tisztasága, a városi zöldterületek mérete és állaga, az ingyenes sportolási, rekreációs lehetőségek, majd a kerékpárutak hiánya. A megkérdezettek nagy részének a zöldterületek növelésére, parkosításra, a játszóterek fejlesztésére, nagyobb, városkörnyéki területek erdősítésére lenne igénye. A válaszadók a szemléletformálásra is nagyobb hangsúlyt fektetnének – állapította meg a szakember.