Tanszékünk munkatársai az XXI. Apáczai Napok Tudományos Konferencián

meghívó

Tanszékünk minden tagja szerepelt a kar a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett, XXI. Apáczai Napok Konferencián, aminek a szervező bizottság az Útkeresés, újratervezés alcímet adták. 

Az alábbiakban közzétesszük a tanszék munkatársai által beküldött előadások címét és az előadás absztraktját.

A konferencia két plenáris előadása közül az egyiket tanszékünk egyetemi tanára, Róbert Péter tartotta: A magyar társadalom helyzete és percepciója, nemzetközi kitekintéssel. 

Az előadás nézőpontja, hogy milyen a mai magyar társadalom a maga valóságában, az empíria tükrében. Pontosabb képet nyerünk a magyar helyzetről, ha nemzetközi összehasonlító adatokat is felhasználunk. Ezért kiindulásként egy gazdasági (GDP) és egy szociológiai (szubjektív jóllét és elégedettség) összevetést mutatok be. Ezt követően kerül sor a magyar társadalom rétegződésének jellemzésére. Ennek fókusza a rendszerváltással és a piaci átmenettel összefüggő polgári középosztály létének fontossága, illetve a hazai polgárosodás deficites megvalósulása az elmúlt évtizedekben. Ehhez a pár évvel korábbi Osztálylétszám kutatást használom. Ezután visszatérve a nemzetközi kitekintéshez, megvizsgálom a magyar társadalom foglalkozási réteghelyzetét, illetve az Eurostat által alkalmazott deprivációs mutatók szerinti állapotot a visegrádi országok, illetve az EU országok átlagainak tükrében. Végül a társadalmi helyzet általános percepciójára vonatkozó adatokkal zárom az előadást.

A Párhuzamos valóságok: egyetemesség és diverzitás elnevezésű szekcióban Nárai Márta: Középiskolások értékvilága és társadalmi érzékenysége címmel tartott előadást.

Az előadás a budapesti, debreceni, győri és pécsi középiskolások körében 2017 tavaszán folytatott „Iskola és társadalom 2017” elnevezésű kérdőíves kutatás (N=2791) eredményeinek segítségével mutatja be a 9. és 11. osztályosok értékvilágát, a társadalmi érzékenységgel összekapcsolható értékpreferenciákat, társadalmi aktivitásokat, valamint kitér különböző tématerületek (társadalmi vagy perszonális kérdések, problémakörök) családon belüli beszélgetésekben való megjelenésére is. Ez utóbbi fontos szocializációs momentum, a szülői közvetítés vagy annak hiánya társadalmi érzékenységüket is formálja, vagy adott esetben deformálja. Az eredetileg politikai szocializáció vizsgálatára törekvő kutatás lehetőséget adott a megnevezett területek vizsgálatára és a különböző iskolatípusok és a városok közötti összehasonlításra is.

Tanszékünk jelenlegi is jövőbeni kutatási témáihoz és az oktatási gyakorlathoz kapcsolódva két szekciót is hirdetett a konferencián: Ember és technika kölcsönhatása: a technológiai változások társadalmi hatásai és következményei és  Útközben. A szociális szektor és a szociális felsőoktatás intézményei közötti kapcsolatok megújításának lehetőségei címmel. Ezen szekciókban az alábbi előadások hangzottak el tanszékünk munkatársaitól. 

Csizmadia Zoltán: Tárgyak és emberek – egy empirikus kutatási koncepció elméleti alapjainak vázlata.

Az előadás tágan értelmezett célja tárgyak/dolgok és emberek, technológia és társadalom új összefüggésrendszerének a vizsgálata a kortárs társadalomelméletek alapján. Egy olyan fogalmi mezőnek a kialakítása, illetve annak a rendszernek a megtalálása, amely segítségével talán könnyebben értelmezhető az előttünk álló (vagy éppen már zajló) roppant méretű és hatásfokú technológiai átalakulás (fejlődés?) kiterjedt, többdimenziós társadalmi hatásmechanizmusának néhány eleme. Konkrét feladata viszont, hogy bemutassa a küszöbön álló integrált technológiai fejlődési, ugrási fázis (Bostrom 2015, Ford 2017, Kurzweil 2013) eredményeképpen egyre inkább elterjedő autonóm, önműködő, intelligens, helyettünk gondolkodó és cselekvő megoldások (mint objektívált tárgyak, gépek és eszközök, illetve digitálisan létező kódok, algoritmusok, szoftverek összeolvadásából születő új entitások) értelmezésének a lehetséges elméleti építőköveit. Olyan mozaikszerű fragmentumok felvillantása a cél, amelyek konceptuális szempontból rávilágíthatnak eme merőben új és gyakran félelmetes „entitások” komplex társadalmi hatásainak az esszenciájára. Milyen társadalmi sajátosságai vannak ezeknek az új eszközöknek? Milyen a viszonyrendszerük a felhasználóval és egymással? Melyek az értelmezésük és értékelésük legfontosabb fogalmi-elméleti pontjai?

Szakál Gyula: A társadalmi tőke kapcsolata az egyének és az országok sikerével.

A társadalmi tőke fogalma (Social Capital, Soziales Kapitales) az 1970-es kezdett meghonosodni a magyar szociológiai gondolkodásban és szóhasználatában. Két legnevesebb képviselőjük Mark Granovetter és James Coleman tanulmányait fordították le elsősorban. A társadalmi tőke meghatározása lehet nagyon egyszerű (az emberi kapcsolatokban rejlő erőforrások), de lehet bonyolultabb amikor a különböző kapcsolati hálókról beszélnek. Gondolunk itt a „bondig” kötésre, ami a homogén egymáshoz hasonló személyeket kapcsol össze noha megvan a veszélye, hogy a kívül rekedtek, vagy esetleg, akik annak érzik magukat nem fogadják szívesen. A „brinding” háló különböző csoportokat (etnikai, vallási, eltérő osztályhelyzet) képes áthidalni. A társadalmi tőke hatásai rendkívül szerteágazóak és sokszor még a használójuk előtt sem tudatosak. Az európai társadalmak vizsgálatánál a társadalmi tőke és a gazdasági fejlettség között igen erős összefüggést találtak. Legerősebb társadalmi tőkével Norvégia, Svédország, Finnország, Németország és Svájc rendelkezik. Természetesen sokan aggódnak a társadalmi tőke hanyatlása miatt. Magyarország gyenge társadalmi tőke készletét biztos erősen befolyásolja a sokszor megszakított történelmünk akár egy ember életében is. Minden korszak más és más „játékszabályokat” írt elő az embereknek. A társadalmi tőke azonban építhető is. Angliában erre kiváló programok vannak, de sajnos hozzánk ezek sem érkeztek el. A jövő pedig teljesen bizonytalan.

Tóth Péter: Mit tanulhatnak a pedagógusok és a felnőttképzéssel foglalkozók Mariotól a csőszerelőtől?

Az elmúlt negyven év a számítógépes játékok diadalmenetét hozta el. A játékipar a szórakoztatóiparon belül jelentős bevételeket generáló ágazattá nőtte ki magát, a játékok elkészítésére és marketingjére költött összegek és a befolyó haszon esetenként meghaladják a filmiparban befektetett összegeket. Eközben felnőtt a játékosok több generációja, akik számára a játékok mechanizmusa, működése, logikája nem hat újdonságként, a játékkal eltöltött idő a mindennapok részeként, szabadidős tevékenységként épül be az időmérlegbe. Előadásomban összegzem, hogy melyek azok a lépések, aminek során napjaink számítógépes játékaiban evidensként vett elemek kialakultak, illetve rá szeretnék világítani arra, hogy az ezekből az elemekből melyek azok, amiket más környezetben is felhasználhatunk annak érdekében, hogy társadalmilag, vagy a közösség számára hasznos célokat érhessünk el.

Bugovics Zoltán: A két gazdasági (1929-32(39)) vs (2008-2010(14)) (recessziós) válságidőszak társadalmi jellegű összehasonlítása jövőbeni kitekintéssel.

A Fordizmus időszakában, majd a posztfordista gazdasági fordulatot követően egyaránt társadalmi gyökerű problémák jelentkeztek számos ok miatt, aminek kihatása volt a gazdaságra. Ezek a társadalmi hatások – ezen előadás álláspontja szerint – gazdasági válságtüneteket, válságot okoztak elsősorban a technikai-technológiai fejlődés és a társadalmi kultúra kvázi tradicionális beállítódás okán. Az előadásban cél annak bemutatása, hogy miként alakult az ipari forradalom első kettő, majd harmadik szakszait követően a társadalom hozzáállása a fejlődéshez, s ennek ilyen logikai gazdasági hatásai voltak. Szintén részét képezi az elmélkedésnek a korabeli társadalmi háttér elemzése. A prezentáció végül a jövőbeni technológiai-technikai robbanás (digitális hálózatosodás/nanotechnológiai digitalizációs networkok) miként alakíthatja át a társadalmakat, s némi kitekintéssel esetleges szcenáriókra (Skandináv modell/Usa modelll stb.). Kérdőjeles felvetés annak megvitatása, hogy vajon a Max weberi/ Émile Durkheimi vonulat (Funkcionalista/Konfliktus elméleti/Szimbolikus interakcionizmus alapú), mint szociológiai alapelméletek milyen magyarázó tényezőként jeleníthetőek meg, illetve melyik a legalkalmasabb elméleti alapú vizsgálatra, esetleg egy szintézis lehetne-e megoldás? 

Budai István: Mennyiben oldhatók az iskolai és a terepképzés közötti egyenetlenségek?

A prezentáció - vitaindító szándékkal - alapvetően a szociálismunkás-képzés egyiklegkritikusabb kérdésére fókuszálva a tanteremben folyó tanulás és a szociálisintézményekben, azaz a terepen folyó képességfejlesztés néhány, legfontosabb összefüggésérehívja fel a figyelmet. Az érintett szakemberek megállapításainak alapul vétele alapján kívánegyfajta diagnózist felállítani, majd a téma „örök” témáit; a helyzet kialakulásának okait,anomáliáit, dilemmáit próbálja röviden sorjázni. Alapvetésként érinti a permanens diskurzusalapkérdéseit, így például, hogy melyek a felsőfokú képzések funkciói, milyen szociálismunkásokra van/volna szükség, mit tanuljanak a diákok, milyen szociálismunka-tudásrendszerről van szó, milyen kompetenciákat fejlesszünk, kiket is képezünk stb. Végül akölcsönhatások erejében bízva is megfogalmaz néhány, a további szakmai dialógusokbanmegvitatható kérdést.

Kóbor Krisztina: A győri szociális munkás képzés új kihívásai.

Az előadás két pillérre támaszkodva tárja fel a győri Széchenyi István Egyetemen zajló szociálismunkás képzés sajátosságait. Az egyik pillér történeti megközelítésbe helyezi és adatokkal támasztjaalá a szociális munkás képzés jellegzetességeit, a másik pillér pedig a nemrégiben kialakított újmintatanterv egyes részeit mutatja be. Az előadás célja az, hogy megvilágítsa a győri szociális munkásképzés sajátosságait, valamint azokat az új kihívásokat, melyekkel a képzés, illetve a képzést végzőoktatók az elmúlt időszakban szembesültek.


Csillag Attila: Gyakorlatok a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszéken

A Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék, Szoiálpedagógia (BA), Szociális munka(BA),Foszk(BA), Szociológia (BA), és Közösségi és Civil tanulmányok (MA) szakjaihoz kacsolódógyakorlatok összehangolása, harmonizálása. Terepgyakorlatok oktatói, hallgatói, tereptanáriperspektívából.


Puli Edit: Idősödés és szociális képzés Győrben

Az előadás a győri szociális felsőoktatás szociális munka (BA) és szociálpedagógia (BA) képzéseinekaz idősödés kihívásaira adott és adható válaszaira koncentrál. Az iskolai képzés és aterepintézményekben szervezett gyakorlatok terén veszi sorra az iskola és a terepintézmények közöttimeglévő kapcsolatokat, mennyiségi és minőségi szempontból. A jelenből a közeljövőre irányítva afigyelmet megpróbál javaslatokat tenni az együttműködés tartalmainak konkrét megfogalmazására, azegyüttműködés formáinak alternatíváira.


Pécsi Gertrúd Éva: Önkéntes segítő gyakorlat a SZE-n.

A nem szociális szakon tanuló hallgatók által felvehető szabadon választható Önkéntes segítőgyakorlat tárgy céljai: - A hallgatók a gyakorlatban találkozzanak valamely ok miatt különlegestámogatásra szoruló társadalmi csoportokkal, személyes segítségükkel járuljanak hozzá a csoporthoztartozó személy(ek) jólétének javításához. - Tudatosítsák a gyakorlat során a társadalmi problémákraés azok kezelésére vonatkozó tapasztalataikat. - Szerezzenek saját élményt a tapasztalati tanuláslehetőségeiről. - Énképükbe építsék be az értelmiségi felelősségvállalást a társadalmi integráltságért, atársadalmi problémák kezelésében való aktív részvételt. A tárgy 11 éve alatt összegyűlt hallgatói,tereptanári és oktatói tapasztalatainak ismertetése.

A konferencia teljes absztraktfüzete letöthető innen, a konferencia programfüzete pedig innen

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Tantárgyi tematika kereső

Események