Csizmadia Zoltán a hónap szociológusa a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik fő gyűjtőkörébe tartozik a magyar szociológia tudományban megjelenő kiadványok gyűjtése. A könyvtár által működtetett Szociológia Gyűjtemény az egyik legnagyobb ilyen jellegű könyvtári gyűjtemény Magyarországon. A könyvtár honlapján minden hónapban bemutatnak egy, a fiatalabb szociológus generációhoz tartozó kutatót  egy hosszabb interjú formájában. 2022. márciusában Dr. Csizmadia Zoltánt, tanszékünk vezetőjét kérdezték arról, hogy mikor kötött közelebbi ismeretséget a szociológiával, hogy tekint vissza eddigi karrierjére és milyen kutatási problémákkal foglalkozik előszeretettel. 

Az interjú elolvasható az alábbi linken:

https://fszek.hu/Entities/50/szgy-szerzoink-a-honap-szociologusa-csizmadia-zoltan

A hónap szociológusa

Minden hónapban bemutatunk egy, a fiatalabb generációhoz tartozó társadalomtudományi területen aktívan tevékenykedő, kutató személyt, akit életpályájáról, valamint munkásságáról kérdezünk.

A márciusi hónap szociológusa: Csizmadia Zoltán

Csizmadia Zoltán portréja

Csizmadia Zoltán szociológusként (MSc) és történelem szakos bölcsészként (MSc) végzett a Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben, PhD fokozatát a kapcsolathálózat-elemzés innovációs kutatásokban való alkalmazhatósága területén védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (2008). A Széchenyi István Egyetem habilitált (2014) tanszékvezető egyetemi docense (Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék), tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese (2017-), a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola törzstagja (2014-). 2000 és 2016 között az MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály tudományos munkatársa. A Tér és Társadalom folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, az MTA Regionális Tudományok Bizottságának tagja. Korábban elnyerte az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíját (2010-2012), az Akadémiai Ifjúsági Díjat társadalomtudományi szekcióban, a Magyar Szociológiai Társaság Erdei-díját.

SZGY: Mi az első emléke a szociológiával kapcsolatban?

CSZ: A Szegedi Tudományegyetem történelem szakán 1995-ben rögtön az első félévben hallgathattam a Bevezetés a szociológiába kurzust. Rögtön megfogott a tudományterület látóköre, a szociológiai képzelőerő működése, tartalmi és módszertani sokszínűsége, akkori frissessége, globális hatóköre. Az Andorka és Giddens féle bevezető tankönyvek ismertették meg velem a szociológiát, mint tudományt, és mint később kiderült hivatást is. Emlékszem mindenhol ezeket a vastag nehéz könyveket olvastam akkoriban (villamoson, a szegedi parkokban, a Tisza-parton, még a menzán is ebéd közben). A következő évben már jelentkeztem is a szociológia szakra szintén Szegeden, és elkezdtem mélyebben is megismerni ezt a számomra akkor még nagyon új és izgalmas világot a Feleki Gábor által vezetett Szociológia Tanszéken. A tankönyvi, oktatási alapú ismerkedés mellett az első igazi találkozás a szociológia, mint tudomány és hivatás valóságos-gyakorlati működési módjával Utasi Ágnes mentorálásával történt, akinek szintén nagyon sokat köszönhetek, hiszen az éppen futó aktuális kutatásaiba bevonva az érdeklődőbb hallgatókat, értékes kutatási és elemzési gyakorlatot szerezhettem, illetve rátaláltam az első olyan témára (társadalmi/kapcsolati tőke, hálózatok), amely azóta is foglalkoztat.

Csizmadia Zoltán portréja

SZGY: Miért esett a választása erre a pályára?

CSZ: A diploma megszerzése után azonnal abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy elkezdhettem dolgozni kutatóként (tudományos segédmunkatársként) az akkori MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetben, Győrben, a szülővárosomban Rechnitzer János professzor vezetése alatt, akit szintén mentoromnak és mára barátomnak is tekinthetek. Több kiemelt tulajdonsága van a szociológiának, amely számomra csábító volt abban az időben, az ezredforduló tájékán. Az egyik az elméleti és a módszertani, a teoretikus és az empirikus-gyakorlati oldal kombinációja. A másik természetesen a mindenkori jelenünk társadalmi kérdéseinek számomra izgalmasnak tűnő megértése, leírása, magyarázata. Továbbá a múlt, a jelen és jövő összekapcsolása, annak folyamatos tudatosítása, hogy a társadalmi jelenségek útfüggők, nem a semmiből jönnek, vannak mintázataik és mechanizmusaik, de folyamatosan változnak és transzformálódnak, továbbá kiterjeszthető az értelmezésük a közeljövő horizontjára is. A történelemtudományhoz képest ez számomra nagyobb mozgásteret és szakmailag is izgalmasabb lehetőségeket vetített előre akkoriban. Ezzel párhuzamosan tovább erősítette az érdeklődésemet az ELTE Szociológia Doktori Iskola programja is, amely Némedi Dénes vezetésével szintén egy olyan szakmai műhely volt akkoriban, ahol ismét egy újabb világ nyílt meg számomra.

SZGY: Szociológusként milyen társadalmi kérdések foglalkoztatják leginkább?

CSZ: Az elmúlt két évtized kutatási és oktatási tevékenységében van néhány olyan alapvető elem, amely társadalmi kérdésként, kutatási problematikaként talán valamennyire összekapcsolja, integrálja a szakmai eredményeimet. A fő vonal ebben a társadalmi szerveződés és a társadalmi cselekvés hálózati jellegének, a társadalmi kapcsolatok struktúrájának és mechanizmusainak, a kapcsolati/társadalmi tőke működésének az izgalmasan kusza és ellentmondásos világa, amely akkortájt felívelő (hazánkban pedig kimondottan új) kérdéskör volt. Ehhez kapcsolódik a hálózatelemzés módszertanának a megértése, elsajátítása és alkalmazása is. Hogyan lehet relációs alapon közelítve, a társadalmi aktorok egymáshoz való viszonyát empirikusan felmérni, elemezni és ábrázolni mátrixok, gráfok és hálózati mutatók segítségével? Milyen új meglátásokhoz vezethet ez az egyén, a csoport, a közösség, a szervezetek/intézmények vagy a nagyobb makrostruktúrák szintjén? A másik nagyobb témakör az innováció szociológiai és regionális tudományi vonatkozásainak az összekapcsolása, az együttműködés és az innováció összefüggéseinek megértése intézményi/szervezeti és rendszer szinten is. Regionális- és településszociológiai vonalon a hazai város- és településhálózat különböző – akkor még újszerű – aspektusainak (digitalizáció, innovációs potenciál) a mérése, leírása, illetve belső struktúrájának a feltárása vezetett nagyobb érdeklődésre számot tartó publikációkhoz. Érdeklődésem az elmúlt években pedig a technológia és a társadalom kapcsolatának szociológiai vizsgálata felé fordul.

Csizmadia Zoltán oktatás közben

SZGY: Mivel foglalkozik jelenleg?

CSZ: Az elmúlt 4-5 évben elkezdtem mélyebben foglalkozni a technológia és társadalom, gép és ember viszonyával, az önvezető járművek társadalmi hatásainak és kihívásainak kérdésével. A járművek világa a nagy változások korát éli. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak. A Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgoztuk fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit, elemeztük a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adtunk a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolva a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeit, valamint a hazai automobilitás sajátosságait. Elkészült talán az első átfogó, országos léptékű, az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés is, amelyben megvizsgáltuk mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben. Az eredményeket összefoglaló kötet éppen a napokban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában (Csizmadia Zoltán – Rechnitzer János (2022): Az önvezető járművek világa). Szociológiai szempontból a technológia és társadalom viszonyával foglalkozó transzformációs és relációs modell kidolgozása volt a legizgalmasabb feladat az elmúlt években. Ez egy olyan rendszeralkotó kísérlet, amely megpróbálja az ember vs. környezete, tárgyi világ vs. társas/társadalmi világ, használó és eszköz relációjában feltárni a napjainkban zajló roppant méretű digitális technológiai átalakulás hatásmechanizmusainak hátterében álló társadalomelméleti kérdéseket. Egyszerűbben fogalmazva: mi történik az élettelen dolgokkal, mi történik az emberrel és közösségével, illetve miként változik meg kettőjük viszonya a gyorsuló technológiai változás és fejlődés állandó áramában?

SZGY: Van-e olyan új projekt, kutatás, akár egy új tématerület, amibe a jövőben belevág/na?

CSZ: Igazából a jelenlegi kutatási irány kiterjesztése, egyes részleteinek mélyebb vizsgálata, a kiemelt jelentőségű technológiai fejlesztések társadalmi hatásainak a feltárása kiapadhatatlan forrása az újabb projekteknek. Különösen izgalmas az autonómia, az automatizáció mellett a mesterséges intelligencia fejlődésével és térhódításával járó kérdések egyre növekvő száma, az egyre összetettebb társadalmi és gazdasági hatások megértése ezen a területen is.

SZGY: Tanszékvezetőként és oktatóként szerzett tapasztalatai szerint a könyvtárak és online adatbázisok közül melyiket preferálják a hallgatók, fiatal kutatók, ha szakirodalom-gyűjtésről van szó? Ön melyiket preferálja a munkája során?

CSZ: A hallgatók és a fiatalabb kutatók, a doktoranduszaim is inkább az online megoldásokat preferálják, általában akkor fordulnak a könyvtárhoz, amennyiben digitálisan nem érhető el egy adott szakirodalom. A kereshetőség, a szűrés, a priorizálás, a hivatkozottság rangsorolása, a mértékadó nemzetközi és hazai szakirodalom beazonosítása számos olyan felértékelődött szempont a mai kutatási-tudományos rendszerben, amely online adatbázisok és platformok segítségével könnyeben és gyorsabban megoldható. Én mindkettőt alkalmazom még, de a feltáró, anyaggyűjtő szakaszok már nálam is főként a digitális-online felületek használatával indulnak.

Csizmadia Zoltán első végzett szociológus osztájával

SZGY: Miről szól, miben áll újszerűsége és relevanciája annak, amit a "tárgyak/eszközök szociológiájá"-nak nevez?

CSZ: Egy olyan új fogalmi mezőnek a kialakítása, amely segítségével könnyebben értelmezhető az előttünk álló (vagy éppen már zajló) roppant méretű és hatásfokú technológiai átalakulás kiterjedt, többdimenziós társadalmi hatásmechanizmusának néhány fontosabb eleme. Konkrét feladata, hogy bemutassa a küszöbön álló integrált technológiai fejlődési-ugrási fázis eredményeképpen egyre inkább elterjedő autonóm, önműködő, intelligens, helyettünk gondolkodó és cselekvő megoldások értelmezésének a lehetséges teoretikai komponenseit, a tárgyak és használóik viszonyának társadalomelméleti értelmezéseit. A cél az, hogy világossá tegyük, a társadalmi hatásmechanizmusok minden esetben csak az ember-környezet, tárgyi világ-társadalmi világ, ember-eszköz relációkban értelmezhetők, és szociológiai értelemben a tárgyak és emberek közötti interakciók megváltozása, átalakulása is része ennek a kérdéskörnek. Ezen, társadalmunk működésének alapjait érintő teoretikai dilemmák és prognózisok mellett egy okos autó vagy telefon, egy intelligens otthon vagy munkahely esetében még számos más vonatkozású relációs szempont is felmerül. Az okos lét eszközei és hatásdimenzió még képlékenyek, folyamatosan formálódnak, bővülnek. Ennek ellenére néhány elem már most is jól beazonosítható. A közlekedési eszközeink, a kommunikációs technológiák, a társadalmi-közösségi nyilvánosság felületei és megoldásai, a munkavégzés gépparkja, a magánélet színterei, az offline élet mellett formálódó virtuális valóságok közegei mind alkalmasak eszköz és használó, ember és tárgyi világ, technika és társadalom összefonódásának és dialektikájának megragadására.

SZGY: Ha a szociológia tapasztalati tudomány, tárgya a társadalom, akkor a mai "poszttársadalom" valamiféle szociológia utáni szociológiát követel. Hogyan írná le a posztszociológiát? Mitől szociológia és mitől posztszociológia?

CSZ: A technológiai eszközök, a tudástársadalom objektumai, a kommunikációs platformok, az intelligens-okos lét minden új megoldásának egyre intenzívebb és átfogóbb beépülése a társadalmi folyamatokba és struktúrákba egy alapvető szociológiai kérdésfelvetéshez vezet. Vajon hol van a társadalmi lét határa, meddig terjed és mi alkotja a társas világot napjainkban? A poszt-társadalmi állapot a dolgok, a nem-emberi elemek, jelenségek világának a társadalmi világba történő masszív benyomulását, expanzióját, kiterjedését jelenti. Különösen a munkavégzéshez és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó társadalmi folyamatokban kap egyre nagyobb jelentőséget a különböző tárgyakhoz, eszközökhöz való viszonyulásunk. A poszt-társadalmi környezet így a társadalmi világunk olyan új kapcsolódási felülete, formája, amelyben a dolgok átveszik az emberek helyét a társas viszonyokon belül, illetve az azokat lehetővé tevő interakciós terekben, intézményekben, felületekben, sőt egyre inkább az emberi kapcsolatok közvetítőiként funkcionálva függővé és kiszolgáltatottá válunk velük szemben. Ezek az új objektum-szubjektum közti nexusok tekinthetők a poszt-társadalmi viszonyok új és lényegi alkotóelemeinek, amelyek a szociológia számára is új témákat, problémákat, kutatási feladatokat nyitnak. Így nevezném ezt inkább a szociológia hatókörének megújulását szolgáló lehetőségnek.

Csizmadia Zoltán megjelent könyvei

SZGY: A társadalmi kapcsolathálózat-elemzés és a tárgyak/eszközök szociológiája hogyan kapcsolódik egymáshoz?

CSZ: Talán a cselekvő hálózatok elmélete érzékelteti a két terület összefonódásának finomságait és izgalmas kutatási lehetőségeit a legjobban. Jelenünk (és különösen a közeljövőnk) leírható úgy is, mint a heterogén és komplex emberi és nem-emberi elemek, entitások összeszervezésének, összehangolásának roppant bonyolult hálózati struktúrája. A dologi, tárgyi világgal való kapcsolatunk lényegileg túlmutat társadalmi életünk határterületén. Amikor használunk egy számítógépet vagy okostelefont, ha beülünk egy új gépkocsiba, vagy éppen a leghétköznapibbnak tűnő fogyasztói döntéseinket hozzuk meg, ez cselekvő hálózatok sokaságát érinti. Egy ilyen viszonyrendszerben a tárgyak, eszközök cselekvővé válnak, míg a cselekvők sok esetben tárgyakká, eszközökké lényegülnek. Ez egy merőben új értelmezése valóságunk szerveződésének és működésének. Társadalmi szféránk mára már egyáltalán nem tekinthető a modern létezés számos aspektusának stabil és világosan, végérvényesen meghatározható szubsztrátumának. Ez a korábbi stabil társadalomkép különösen rosszul használható a folyamatos krízisekkel, változással, gyorsulással, megújulással, hálózatosodással, ellentmondásokkal jellemezhető globalizált világunkban. A cselekvő hálózatok elmélete a komplexitás értelmezésének és kezelésének egy új eszköze, mivel alapvetően megkérdőjelezi (és jelentősen kitágítja) a társadalmi szféra határait, alkotóelemit, és működését.

A fotók forrása a bemutatott személy.

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Tantárgyi tematika kereső

Szociális Tanulmányok Tanszék Eseménynaptára

Záróvizsga jelentkezési időszak 2022. november 24. 06:00 - 2022. december 8. 23:59
Vizsgajelentkezés kezdete 2022. december 5. 08:00 - 09:00
Hallgatói klubkoncert 2022. december 7.
Vizsgaidőszak kezdete 2022. december 12.
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2022. december 22. - 2023. február 5.
Nyitott Kapuk 2023 2023. január 17.