Simonik Péter helytörténeti konferenciát szervezett Tatabányán
Dr. Simonik Péter, tanszékük egyetemi docense volt az egyik főszervezője a Tatabányán megrendezésre került tudományos konferenciának 2023. május 19-21-e között. A XIX. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferencia első napján levezető elnökként, második napján előadóként és a helytörténeti séta vezetőjeként, a harmadik napon pedig a Turul-emlékmű, a Szelim-barlang, valamint a Ranzinger Vince kilátó helytörténeti jelentőségét bemutató "túra" vezetőjeként vett részt.
Simonik Péter előadását A bányanyitástól a városalapításig. címmel tartotta a Tulipános Házban, a volt Tiszti Kaszinó épületében.
A konferencia programja elérhető itt.
A kemma.hu beszámolója az eseményről:
A krónika– és helytörténetírás volt a középpontban a tatabányai szakmai rendezvényen
A Honismereti Szövetség minden második évben rendezi meg az Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferenciát, amelynek a hétvégén Tatabánya adott otthont. Az idei találkozó témája a krónika– és helytörténetírás múltja, jelene és jövője volt, s a rendezvényen a honismeret és a helytörténet területén működő szakemberek mutatták be a témához kapcsolódó tevékenységüket, valamint kutatásaik eredményeit.
A Honismereti Szövetség mellett, a szervezőmunkába bekapcsolódtak a Péczeli József Komárom–Esztergom Megyei Honismereti Egyesület tagjai is. A rendezvény megnyitóján Szűcsné Posztovics Ilona a város polgármestere, Forróné Virág Zsuzsa a megyei egyesület elnöke, valamint Dr. Debreczeni–Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, s a Rozmaringos Bányász Egylet hagyományos bányászdalokkal köszöntötte a konferencia résztvevőit a tatabányai polgármesteri hivatal dísztermében megszervezett programon.
A háromnapos konferencia előadói elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a digitális eszközök elterjedése mennyiben segíti elő, vagy pedig mennyiben hátráltatja a helytörténeti kutatásokkal, és azok megjelentetésével foglalkozók munkáját. A települések, vagy kisebb térségek múltjának feltárásakor, az internetnek köszönhetően már lényegesen könnyebbé válhat az egyébként továbbra is jelentős időráfordítást és elhivatottságot igénylő kutatási folyamat.
A könyvtárakban, levéltárakban és múzeumokban fellelhető anyagok hasznosíthatósága, viszont azon is múlik, hogy az eredeti dokumentumok szerzői és a statisztikai adatok összegyűjtői mennyire voltak pontosak és körültekintőek, valamint a mindenkori hatalom képviselői miként segítették elő, vagy éppen mennyiben hátráltatták munkájukat - tudtuk meg a konferencia egyik szervezőjétől, Dr. Simonik Péter helytörténésztől, a győri Széchenyi István Egyetem docensétől.
Az előadók egy része (Sági György, Gráberné Bősze Klára, Schweininger Péter) a helytörténeti kutatók számára hasznosítható forrástípusok közül az egyházak által vezetett háztörténetek, az iskolai értesítők és évkönyvek, valamint az anyakönyvek és a népszámlálások adatsorainak jelentőségére hívták fel a figyelmet. Az 1950–es évektől készített és ma már komoly hely- és ipartörténeti jelentőséggel bíró tatabányai és oroszlányi fényképek és amatőr kisfilmek értékéről Dallos István, Nagy László és Tóth Enikő, valamint Kertész Ágnes és Forgács József beszéltek. A helytörténetírás és a tudomány kapcsolatáról, valamint a Honismereti Szövetség e téren betöltött szerepéről tartott előadást a szervezet régi (Bartha Éva), valamint jelenlegi titkára (Juhász Zoltán András). A már ismert történeti események újbóli kutatásának szükségességét emelte ki Horváth Olivér, aki előadásában az 1919–es tatabányai bányászsortűz történetének felülvizsgálatára vállalkozott.
A helyi témákat feldolgozó kutatók számára kiemelten fontos, hogy munkáik eljussanak olvasóikhoz. E kérdéskörrel foglalkozott előadásában Matolay Katalin, aki a már elkészült kiadványok országos nyilvántartásának szükségességét emelte ki. A fiatalabb korosztályok megszólításáról esett szó Károlyi Attila előadásában, aki munkatársaival a 300 éves Szegedi Piarista Gimnázium történetét dolgozta fel magazin jellegű formában, Sárosi Attila esztergomi helytörténeti kutató pedig az internetes közösségi felületek lehetőségeit mutatta be az általa alapított Esztergom Anno oldal példáján keresztül. Menyhárt Csaba a Dorogi Füzetek című helytörténeti sorozatról, Ifj. Gyüszi László, Dr. Horváth Géza és Nász János pedig a tatabányai könyvtár által a város 75 éves születésnapjára kiadott várostörténeti kronológiáról beszéltek.
A konferencia szervezői a hagyományokhoz híven arra is gondoltak, hogy a szakmai előadásokat követően a résztvevők megismerkedjenek Tatabánya történetével, emblematikus épületeivel, a Bányászati és Ipari Skanzen gyűjteményével, valamint a Kő–hegyen található természeti és történeti értékekkel. A jó hangulatú és tartalmas konferencia végén a résztvevők „Jó szerencsét!” köszöntéssel búcsúztak el a várostól, amely visszavárja őket.