Dr. Tóth Péter a 2022-es népszámlálás előzetes adatairól a Kisalföldben
Dr. Tóth Péter, tanszékünk egyetemi docense a Kisalföld újságírójával, Barki Andreával beszélgetett a 2022-es népszámlás Központi Statisztikai Hivatal által közölt előzetes adatairól.
A cikk a Kisalföld 2023. március 16-i számában jelent meg, online az alábbi címen elérhető:
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2023/03/gyor-moson-sopron-a-legsurubben-lakott-regio-az-orszagban
Győr-Moson-Sopron a legsűrűbben lakott régió az országban
A KSH összegzése szerint Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő. Győr-Moson-Sopronban a legfrissebb népszámlálás adatai szerint 468 ezer ember él, 4,4%-al nőtt a lélekszám 2011-hez képest.
BARKI ANDREA
Hazánkban 9 millió 604 ezren éltünk 2022. október 1-jén, 3,4 százalékkal kevesebben, mint 2011-ben, ám Győr-Moson-Sopronban 4,4 százalékkal nőtt a lélekszám. Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálásának előzetes adatai. Az elemzésben dr. Tóth Péter szociológus, a győri Széchenyi István Egyetem docense volt segítségünkre.
Az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte. Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, a magyar lakosság 18 százaléka, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer), Győr-Moson-Sopronban pedig 468 ezren élnek. Míg a legutóbbi népszámlálás óta Pest (10 százalék) és Győr-Moson-Sopron (4,4 százalék) vármegyében nőtt, a többi régióban és a fővárosban csökkent a népesség száma. Az adatok elemzésében dr. Tóth Péter szociológus, a Széchenyi István Egyetem docense volt segítségünkre.
Kevés a születés a fenntarthatósághoz
– A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. 2011 jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett. A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a Covid–19-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett – elemezte a helyzetet a szakember.
Azt szokták mondani, hogy akkor fenntartható egy társadalom, ha egy családban 2,1 gyerek születik. Nálunk jelenleg egy szülőképes korú nőre 1,52 gyerek jut. Ahhoz, hogy a jelenlegi népességszám fennmaradjon, ez nem elég. A ’90-es években a szórvány magyar területekről érkeztek hozzánk letelepedők, de most már egyre messzebbről is, és nem feltétlenül magyarok.
Minden ötödik ember időskorú
Ha a korcsoportokat megnézzük, látható, hogy a lakosság 21 százaléka, azaz minden ötödik ember 65 év feletti, miközben a gyermekkorúak aránya 15 százalék. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.
A korfát nézve látható, hogy hazánk népességének korösszetétele egy elöregedő társadalmat mutat. A nők többen vannak, és jócskán túlélik a férfiakat.
– A legutóbbi népszámlálás óta Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt csak a lakosság száma 2011 óta. Valószínűleg ez abból fakad, hogy ide többen költöznek, mert nagyon sok a munkalehetőség. Az látható az adatokból, hogy Észak-Dunántúl elég jó helyzetben lévő része Magyarországnak.
Magas a régióban az aktív korúak száma
A legsűrűbben lakott térség Budapest (3204 fő/négyzetkilométer), a vármegyék közül pedig Pest (210 fő/négyzetkilométer), Komárom-Esztergom (133) és Győr-Moson-Sopron (111) emelkedik ki. A megyei jogú városok lélekszáma is fogy, csak néhány tartja meg a népességét, az egyik ilyen Győr. Győr-Moson-Sopron esetében az is látható, hogy bár a természetes fogyás (–3,5 százalék) megvan, de annyival többen érkeztek (7,9 százalék), hogy 4,4 százalékkal nőtt a lakosság száma – elemezte az adatokat a szociológus.
A statisztika szerint vármegyénkben a lakosság 14,9 százaléka 0–14 éves, a 15–64 évesek 65,7 százalékot, a 65 éven felüliek pedig 19,4 százalékot tesznek ki. A beköltözések miatt az aktív korúak száma elég magas. A településméret növekedésével csökken a 15 év alatti népesség aránya. A községekben a legmagasabb (16 százalék), Budapesten a legalacsonyabb (közel 13 százalék) a gyermekkorú. Az időskorúak aránya a megyei jogú városokban a legmagasabb.