Bugovics Zoltán a nemi szerepekről a Győr Pluszban
Dr. Bugovics Zoltán, tanszékünk docense a nemi és családi szerepekről nyiltakozott nőnap alkalmából a Győr + hetilap újságírójának, Hajba Ferencnek.
Az újság az alábbi linken elolvasható, a cikk teljes szövege a tovább után megtalálható.
Még mindig erős a tradicionális családmodell
Jelenleg 14 százalék különbség mutatkozik a férfiak és a nők jövedelmében – mondta el érdeklődésünkre Bugovics Zoltán szociológus, a Széchenyi István Egyetem docense.
Hét évvel ezelőtt a magyar nők átlagosan húsz százalékkal kevesebb fizetést vittek haza Magyarországon, mint férfi társaik, tudtuk meg a szakembertől. A különbség mára hatszázalékos csökkentése persze annak is betudható, hogy egyre több a diplomás nő, akiknek a jövedelme jóval kisebb mértékben marad el a férfiakétól. Bugovics Zoltán szociológus szerint Magyarországon még mindig a tradicionális családmodell uralkodik.
A nő alapvető feladatának a családban, a gyermeknevelésen túl a háztartás ellátását tartják. E szemlélet értelmében a „családfenntartó” férfi keresi a jövedelem jelentős részét, neki kötelessége előteremteni a szükséges pénzt, ő a felelős az egzisztenciális biztonságért. Ez olyan teher a férfiak vállán, mellyel nehezen tudnak megbirkózni, többek között ez is az oka annak, hogy a férfiak korábban halnak meg, mondta el az egyetemi docens.
Utalt arra: a skandináv országokban már felismerték, hogy ez a szereposztás a nőknek sem jó, hiszen nekik ugyanúgy vannak karrier-vágyaik, s ki akarják venni részüket az anyagi biztonság megteremtéséből. Svédországban azt mutatták a statisztikák, felmérések, hogy a férfiak közül sokan az italba menekülnek, mert nem tudnak megfelelni a velük szemben állított társadalmi igényeknek. A szeszfogyasztás következtében pedig tovább romlik egészségük és korábban halnak meg. Ezért aztán mozgalmat is indítottak „Tegyünk a férfiakért!” jelmondattal.
Megkérdeztük a szakembertől azt is: Az állami vagy a versenyszférában magasabb-e a nők jövedelme? Bugovics Zoltán szerint az összehasonlítás azért nehéz, mert az állami szférában jóval több a diplomás nő – például orvos, pedagógus –, s az ő bérükben kisebb a lemaradás a férfiakéhoz képest. A docens itt megjegyezte: nagy baja a magyar gazdaságnak, ezen belül a versenyszférának is, hogy viszonylag kevés diplomást foglalkoztat.